Kedves Diákok!

Véget ért a szünet, újra együtt vagyunk! Örültök is, szomorkodtok is emiatt. Egy biztos: egy ideig nem volt kötelező tanulás. Pedig de jó is lenne, ha a tanulásra nem úgy kellene gondolni, mint kötelező rosszra! Mert, hogy nem kell annak lennie!  Ha a kíváncsiság hajt, az élmények fogva tartanak, a kíváncsiság tudásvággyá alakulhat és elménk észrevétlenül magába szívja a hozzánk közel álló ismereteket, kezünkbe rögzülnek a begyakorlott mozdulatok, szívünkbe lopja magát egy-egy szép kép vagy dallam.

Hogy ehhez otthon is érdemes kicsit hozzáolvasni, kutatni, fogalmazni, verset memorizálni? Igen. Ezekkel is képességeink fejlődnek, amiből a maga idején komoly jövő nőhet ki. Aki már tud összeadni vagy szorozni, számolja csak ki, hogy hány órányi lehetőség csak egy tanévben, ha a 180 tanítási napon naponta mondjuk, 5 órád van. És még tegyél hozzá otthon egyet. Nem volna kár mindezt tétlenül elpazarolni? Ne pazaroljátok tehát el az itt töltött időt haszontalanul. Egy jól beosztott napon mindenre jut az időből.

Mi, pedagógusok azért vagyunk itt, hogy segítsünk benneteket ezen a felfedező úton, de az utat nektek kell bejárnotok!

A 2017/18-as tanévünkre szeretettel kívánok mindannyiunknak kitartást a munkában, és jókedvet a mindennapokban!

Vágán Zsuzsanna igazgató néni